Ubuntu szerver alaptelepítés (Fossa) forrásának megtekintése

Ebben a leírásban Ubuntu Focal Fossa (20.04 LTS) szervergép grafikus felület és specifikus szolgáltatások nélküli alaptelepítését végezzük el. Az eljárás "bármilyen" szerverre alkalmazható. Ez a leírás elsősorban technikai (''checklist'' jellegű), az elméleti megfontolásokat az [[Ubuntu szerver házirend]] tartalmazza.

==Előfeltételek==
* Működő hardver, konzol hozzáférés, tudjon CD-ről bootolni és lásson ki (védett, NAT-olt) hálózaton keresztül az Internetre. DHCP használata ajánlatos.
* Megfelelő architektúrájú Ubuntu Server boot DVD - 64 bites (Intel) CPU és legalább 2 GB RAM esetén a 64 bites lemezképet használjuk!

==Telepítési beállítások==
Ez a szakasz az ''Ubuntu Live Server 20.04'' telepítő DVD-ről bootolva a telepített rendszer első tényleges indulásáig tart, a védett hálózatra(!) csatlakozó telepítendő gép számára működő Internet kapcsolatot igényel.

Konzolról:
* Magyar nyelvű telepítés
* Magyar keyboard layout és variant
* Hálózat beállítása - ha automatikusan nem ismerné fel, IPv4 lehetőleg DHCP-vel
* HTTP proxy általában nem szükséges
* A felajánlott Ubuntu (apt) tükörszerver általában megfelelő
* Lemezek particionálása (''custom storage layout'') - itt mindenféle hitvita lehetséges, de a biztonsági minimum a ''boot'', ''root'', ''tmp'', ''var'', ''usr'' elkülönítése, hogy ezeket más-más paraméterekkel lehessen mountolni. Hagyományos merevlemezt csak redundánsan legalább software RAID-1 vagy RAID-5-ben üzemeltessünk (kivéve csak backup tárterület), SSD esetén is hajlanék a RAID-1 használatára (bár ezen vitatkoznak).
<blockquote>
''Particionálási séma két, software RAID-1-ben üzemelő SSD vagy TB nagyságrendű hagyományos merevlemez esetén:''
{| width="100%" cellspacing="2" cellpadding="5"
|- valign="top"
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''sda'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''sdb'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''md'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''megjegyzés'''
|- valign="top"
| sda1 1G RAID boot|| sdb1 1G  RAID boot || md0 RAID-1 ext4 /boot || ''boot'' partíció
|- valign="top"
| sda2 2-4-8 GB RAID || sdb2 2-4-8 GB RAID || md1 RAID-1 [swap] || cserehely (0,5x - 1x - 2x RAM)
|- valign="top"
| sda3 2-4-8 GB RAID || sdb2 2-4-8 GB RAID || md2 RAID-1 ext4 /tmp || ''tmp'' partíció, akkor érdemes nagyobb mértűre venni, ha backup-restore jellegű műveletek várhatóak.
|- valign="top"
| sda5 2-4-8 GB RAID || sdb5 2-4-8 GB RAID || md3 RAID-1 ext4 / || ''root'' partíció, 2G is elég lehet
|- valign="top"
| sda6 4-8 GB RAID || sdb6 4-8 GB RAID || md4 RAID-1 ext4 /usr || ''usr'' partíció, 4G általában elég
|- valign="top"
| sda7 1-2 GB RAID || sdb7 1-2 GB RAID || md5 RAID-1 ext4 /srv/chroot || opcionális partíció, pl. ''jail''-ben üzemeltetett ''bind'' (''cache-only'' DNS szerver) számára.
|- valign="top"
| sda8 X GB RAID || sdb8 X GB RAID || md6 RAID-1 ext4 /var<br/>''(1% fenntartott blokk elegendő)'' || ''var'' partíció, a maradék tárterület (adatbázis, www, Samba, backup, etc. számára). Opcionálisan tovább osztható.
|}
''Ha a rendszerlemez kicsi (pl. single SSD vagy SSD/RAID-1), a "nagy" tárterületet pl. az alábbiak szerint definiálhatjuk:''

{| width="100%" cellspacing="2" cellpadding="5"
|- valign="top"
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''sdc'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''sdd'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''md'''
| width="25%" bgcolor="#F0F0F0" |'''megjegyzés'''
|- valign="top"
| sdc1 X GB RAID || sdd1 X GB RAID || mdX RAID-1 ext4 vagy lvm2-ext4 /mnt/storage<br/>''(1% fenntartott blokk elegendő)'' || szolgáltatási tárterület (www, Samba, backup, stb. számára). Opcionálisan tovább osztható.
|}
'''TODO!'''
* Az első (UID = 1001, ''sudo''-képes) felhasználó neve legyen egységes, pl. név: ''Administrator'', login: ''sysadmin'' (az ''admin'' név a telepítő futásakor foglalt), a jelszó egyelőre lehet triviális pl. ''adminpass''.
* Kérjük az SSH szerver telepítését.
* Szoftverválasztás és telepítés (snap) - a telepíthető szoftverek közül egyelőre egyik sem kell, mert mi [http://indavideo.hu/video/RetroPromo_-_Okosabb_vagy_mint_egy_otodikes_Tv2_2007 okosabbak vagyunk, mint egy ötödikes...] :).

Ezután megtörténik a telepítés, majd a DVD eltávolítása után a telepített rendszer első indítása.

==A frissen telepített rendszer beállításai==
A telepítést kényelmesebb SSH-n bejelentkezve folytatni. Mivel telepítéskor gyakorlatilag állandóan rendszergazdaként dolgozunk, érdemes a ''sudo -i'' paranccsal permanens root konzolra váltani, így nem szükséges minden parancs előtt a ''sudo'' begépelése.

===Alap segédeszközök===
A felső sor mindenképpen szükséges, az alsó sorban foglalt eszközöket részemről ugyancsak alapvetőeknek gondolom.
<pre>apt install pwgen unzip zip
apt install links mc tofrodos # + néhány függőség</pre>

===Konzol szövegszerkesztő beállítása===
Bár az alaptelepített ''nano'' teljesen használható, részemről az ''mcedit''-et preferálom - ''opcionálisan'' legyen ez az alapértelmezett editor; ugyanitt állítsuk be, hogy az alapértelmezett (pl. az ''ls'' kimenetében megjelenő) dátum formátuma a ''locale'' szerinti helyett ''parse''-olhatóbb legyen:
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/profile.d/custom.sh

# Custom editor.
export EDITOR="/usr/bin/mcedit"

# More parseable ls -la format.
export TIME_STYLE="long-iso"</pre>

A Midnight Commanderben hasznos beállítani (''mc'', F9, Beállítások, Alapbeállítások) a saját szövegszerkesztő használatát (F9, Beállítások, Saját szövegszerkesztő, OK). Az ''mcedit''-ben (F9, Beállítások, Általános) az új sorban automatikus behúzást (ha be lenne kapcsolva) és a látható tabulátorokat(!) kikapcsolni, végül az ''mc'' beállításokat elmenteni (F9, Beállítások, Beállítások mentése).
===Hostnév és szerepnév beállítása===
Ellenőrizzük, és szükség esetén változtassuk meg a gép hostnevét:
<pre>hostnamectl | grep -i static           # lekérdezés
hostnamectl set-hostname new_hostname  # változtatás</pre>

A domain névvel kiegészített hostnevet (''fully qualified hostname'') a ''/etc/hosts'' állomány szerkesztésével állíthatjuk be (a sorrend fontos!):
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/hosts

127.0.0.1 localhost
127.0.1.1 new_hostname.domain.name new_hostname
[...]</pre>
Ellenőrzés:
<pre>hostname         # new_hostname
hostname --fqdn  # new_hostname.domain.name</pre>
''Opcionálisan'', amennyiben a gép ''hostname'' által mutatott elnevezése mellett létezik annak valamilyen szerepneve, és ezt szeretnénk a konzol promptban megjeleníteni (pl. mert jellemzőbb, mint az esetleg technikai hostnév), akkor az alábbiak szerint azonosan szerkesszük meg
* a ''sysadmin'' felhasználó,
* a ''root'' felhasználó,
* illetve a később létrehozandó felhasználók számára elkészített template ''.bashrc'' állományokat:
<pre>-rw-r--r-- sysadmin sysadmin /home/sysadmin/.bashrc
-rw-r--r-- root root /root/.bashrc
-rw-r--r-- root root /etc/skel/.bashrc

[...]
if [ "$color_prompt" = yes ]; then
    [...]
fi
unset color_prompt force_color_prompt

# Include the server role string.
if [ -n "$ROLENAME" ]; then
    PS1=${PS1/@\\h/@\\h ($ROLENAME)}
fi
[...]</pre>
Magát a szerepnevet pl. a korábban is szerkesztett ''/etc/profile.d/custom.sh'' állományban adhatjuk meg:
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/profile.d/custom.sh

[...]
# Server role string.
export ROLENAME="testing"</pre>
A következő bejelentkezéstől kezdve a konzol promptban a szerepnév is megjelenik, pl. így:
<pre>root@x206-kdzwy54 (testing):~#</pre>

===A home könyvtárak átköltöztetése===
Ezeket a kis méretű ''root'' partícióról permanensen a ''/var''-ba helyezzük át, és symlinkeljük:
<pre>mv /home /var/home; ln -s /var/home /home</pre>
===A sysadmin felhasználó beállításainak módosítása===
A ''sysadmin'' alapvetően nem interaktív felhasználó, hanem egy indirekt belépés a ''root'' jogosultság eléréséhez, így nem hagyjuk, hogy a shelljére vonatkozó beállításokat megváltoztassa:
<pre>export user='sysadmin'
chmod 440 /home/$user/.bashrc; chattr +i /home/$user/.bashrc
chmod 440 /home/$user/.bash_logout; chattr +i /home/$user/.bash_logout
chmod 440 /home/$user/.profile; chattr +i /home/$user/.profile</pre>
Ezután készítsük elő a ''sysadmin'' számára a nyilvános kulcsú távoli bejelentkezéshez szükséges állományokat:
<pre>export user='sysadmin'
mkdir -m 500 /home/$user/.ssh
chown $user:$user /home/$user/.ssh
touch /home/$user/.ssh/authorized_keys2
chown $user:$user /home/$user/.ssh/authorized_keys2
chmod 400 /home/$user/.ssh/authorized_keys2</pre>
Amennyiben vannak publikus kulcsaink a ''sysadmin'' felhasználóként történő bejelentkezéshez, töltsük fel és másoljuk be azokat az ''authorized_keys2'' állományba. Ezután zárjuk le ezt az állományt:
<pre>chattr +i /home/$user/.ssh/authorized_keys2</pre>
A fenti beállításokkal már csak a ''root'' tud a ''sysadmin'' felhasználó nevében történő bejelentkezéshez szükséges kulcsokat felvenni (az ''immutable'' bit levétele után).

===Az SSH démon beállítása===
A leírt telepítés során az ''ssh'' szerver és kliens már települt, most nézzük át az ''sshd'' beállításait:

* Tiltsuk le a ''root'' jelszóval történő belépését ssh-n keresztül! Házirendünkben a ''root'' felhasználóhoz nyilvános kulcsot senkinek nem adunk ki (így a ''root''-hoz mindig két lépés kell: ''sudo''-képes felhasználóként, pl. ''sysadmin''-ként kell belépni - kulccsal vagy jelszóval - és ''sudo''-zni). Ha valamiért szükséges automata ''root'' login, akkor megtartjuk az alapértelmezett, csak kulccsal történő belépést; ha nincs ilyen igény, a közvetlen belépést teljesen letiltjuk.
* ''Opcionálisan'', amennyiben nem az alapértelmezett TCP:22-es portot használjuk, állítsuk át a portszámot is (ez nézetem szerint nem célszerű, mert a közbenső tűzfalak valószínűleg nincsenek rá felkészülve).
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/ssh/sshd_config

[...]
# What ports, IPs and protocols we listen for
Port XXXXX
[...]
#PermitRootLogin prohibit-password
PermitRootLogin no
[...]</pre>
Indítsuk újra az ''ssh'' démont (ha nem változtattunk TCP portot, a meglévő munkamenet nem fog megszakadni):
<pre>systemctl restart sshd</pre>

===Időzóna beállítása, időszinkron biztosítása===
Alapértelmezésben a szervergép az UTC időzónát használja. Magyar idő beállításához változtassuk meg az időzónát:
<pre>timedatectl list-timezones | grep Budapest  # Europe/Budapest
timedatectl set-timezone Europe/Budapest
timedatectl                                 # Ellenőrizzük a változtatást és az időt</pre>

Noha a ''systemd'' biztosít NTP (''network time protocol'') alapú időszinkront, bekapcsolás utáni nagyobb időeltérés esetén ez az eszköz nem fog szinkronizálni, az egyszerű NTP kliens (''ntpdate'') használata pedig periodikus ''cron'' hívásokat igényelne. Mivel szervergépen a nagyobb pontosságú időszinkronizálás lényeges, így annak ellenére, hogy gépünk általában nem lesz időkiszolgáló, a teljes ''ntp'' démon csomagot telepítjük.
<pre>timedatectl set-ntp no # systemd service kikapcsolása
apt install ntp        # + dependens könyvtárak</pre>
Egyéb beállítást nem igényel ('''TODO!''').
===Technikai levelezés beállítása===
A technikai levelezésre elsődlegesen a szerver állapotjelentéseinek (pl. ''logcheck'', napi jelentések) továbbítása miatt van szükség. A legtöbb monitoring eszköz igényli a levélküldési lehetőséget, így azt már a telepítés elején érdemes beállítani.

A minimál rendszerhez (üres ''tasklist'') nem települ MTA, így azt külön telepítenünk kell. Jelen leírásban MTA-ként az [https://www.exim.org/ Eximet] használjuk (noha az Ubuntu alapértelmezett MTA-ja a [http://www.postfix.org/ Postfix] lenne - '''TODO!'''):
<pre>apt install exim4 bsd-mailx # + függőségek</pre>
Az Exim4 telepítője semmit nem kérdez, így a telepítés után a levelezést külön be kell állítani.
====smarthost beállítása====
Az alapbeállítás csak helyi levelezést engedélyez (a ''/var/mail/[Linux user]'' állományba hagyományos Unix mailbox formátumban bekerülő levelekkel). Ha a telepítéskor elérhető olyan smarthost, amelyik hajlandó a telepítés alatt álló szerver leveleit továbbítani, akkor érdemes a tényleges levéltovábbítást is beállítani:
<pre>dpkg-reconfigure exim4-config</pre>
Csak az alábbiakat kell megadni illetve megváltoztatni:
* smarthost és SMTP/fetchmail;
* az SMTP figyeljen minden IP-n, ne csak localhoston (tényleges levélfogadás lehetősége);
* ha a ''hostname'' és a ''mail name'' különbözne (pl. a ''mail name'' a szerepnév), mindkettőt adjuk meg saját hostként (''Other destinations for which mail is accepted'');
* adjuk meg a smarthostot;
* a helyi cím elrejtése csak akkor jön szóba, ha az a DNS-ben nem szerepel (nem kell a gépre mutatnia, csak létező feloldás legyen);
* a helyi kézbesítési mód legyen hagyományos mailbox (nem Maildir);
* legyen sok kis beállítóállomány;
* első alkalommal meg kell mondani, hogy a ''root'' és ''postmaster'' leveleket melyik valódi Linux felhasználó kapja (célszerűen a ''sysadmin'', később felülbírálható a ''/etc/aliases'' állomány ''root: admin'' sorában).
Valójában az Exim a sok kis beállítóállományt összefűzve használja (''/var/lib/exim4/config.autogenerated''), és az autogenerált file mindenki számára olvasható - ez nem jó, ha később MySQL vagy LDAP authentikációt szeretnénk, mert akkor ebben az állományban jelszavak lehetnek. Ezért, egyszer és mindenkorra szigorítsuk a hozzáférést:
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/exim4/update-exim4.conf.conf

[...]
CFILEMODE='640'
[...]</pre>
és generáltassuk újra az állományt:
<pre>/usr/sbin/update-exim4.conf; systemctl reload exim4</pre>
Ellenőrizzük a levélküldést:
<pre>echo 'Teszt' | mail -s 'Teszt' ervenyes@email.cim; tail -f /var/log/exim4/mainlog</pre>
A levélküldés meghiúsulhat, ha: 
* a smarthost csak authentikációval hajlandó gépünktől levelet elfogadni. Ilyenkor a szükséges azonosító adatokat (smarthost/név/jelszó triplet) a ''/etc/exim4/passwd.client'' állományban adhatjuk meg;
* a telepítő környezetben a TCP:25 (SMTP) port kifelé korlátozott. Ha a smarthost más porton (pl. TCP:587) is fogad, a portszámot a ''/etc/exim4/update-exim4.conf.conf'' állomány ''dc_smarthost'' sorában a hostnév után dupla(!) kettősponttal fűzhetjük hozzá, pl. ''mail.example.com::587''.

====sysadmin forward beállítása====
A rendszer által küldött leveleket érdemes a rendszergazdák címére forwardolni. A ''real-admin'' beállítással a levelek az adott szerveren is megmaradnak a ''/var/mail/admin'' mailboxban.
<pre>user='sysadmin'
touch /home/$user/.forward; chown $user:$user /home/$user/.forward; chmod 440 /home/$user/.forward</pre>
<small>Megjegyzés: A forwardoláshoz eleinte érdemes saját e-mail címet megadni, mert a beállítások során elég sok email jöhet.</small>

<pre>-r--r----- sysadmin sysadmin /home/sysadmin/.forward

sysadmin@MYDOMAIN
real-sysadmin</pre>

Teszteléshez érdemes egy levelet küldeni a root lokális postafiókjába, és megnézni, mi történik:
<pre>echo Teszt | mail -s Teszt root; tail -f /var/log/exim4/mainlog</pre>
Ha a tesztlevelet megkaptuk, érdemes lezárni a ''.forward'' állományt:
<pre>chattr +i /home/sysadmin/.forward</pre>
Az így megadott ''immutable'' miatt csak a ''root'' tudja módosítani a forward beállításokat (ő is csak a korlátozás levétele után).

A ''továbbítás + másolat'' beállítású postafiókokat érdemes lehet naplószerűen rotálni:
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/logrotate.d/mail

# Forwarded local mailboxes
/var/mail/sysadmin {
  rotate 4
  weekly
  compress
  missingok
  notifempty
  su sysadmin mail
}</pre>
====Egyéb beállítások====
Mivel a technikai levelek (naplórészletek) tartalmazhatnak nagyon hosszú sorokat is (noha ez az [https://www.ietf.org/rfc/rfc2822.txt RFC-2822] szerint tilos), tiltsuk le ennek (a Debian Stretch óta bevezetett) ellenőrzését az Exim számára egy új, custom konfigurációs állományban:
<pre>-rw-r--r-- root root  /etc/exim4/conf.d/main/99_exim4-config_custom_settings
[...]
# Custom settings - nor provided by maintainer,
# nor customizable by Debian automagic

[...]
IGNORE_SMTP_LINE_LENGTH_LIMIT = 1</pre>
A beállítás érvényesítéséhez az Exim újraindítása szükséges: 
<pre>systemctl restart exim4</pre>
A módosítást pl. az alábbi ([https://blog.dhampir.no/content/exim4-line-length-in-debian-stretch-mail-delivery-failed-returning-message-to-sender itt javasolt]) tesztlevél elküldésével ellenőrizhetjük:
<pre>{ echo "Test begins"; for ((i=0; i<1500; i++)); do echo -n "0"; done; echo -e "\nTest ends"; } | mail -s "Very long line" root
tail -f /var/log/exim4/mainlog</pre>
Siker esetén a technikai jellegű levelezést beállítottuk.

===Források és frissítések beállítása===

Ellenőrizzük, hogy valamennyi szükséges repository (''main'', ''restricted'', ''universe'', ''multiverse''; a ''multiverse'' kivételével ''security'' és ''updates'' is) be van-e állítva az ''apt'' számára:
<pre>apt-cache policy | grep http | awk '{print $2 $3}' | sort -u</pre>
Telepítsük a telepítő image kiadása óta megjelent, esetleges frissítéseket (ezt a telepítő önállóan is megteszi, de biztos, ami biztos):
<pre>apt update; apt upgrade</pre>
====A snapd eltávolítása====
Az Ubuntu Fossa alapértelmezésben tartalmazza a [https://snapcraft.io/ Snaps] Store (korábban Ubuntu Software Center) kezelőprogramját, erre azonban szervergépen nincs szükségünk. Eltávolításához adjuk ki az alábbi parancsokat:
<pre>apt purge snapd
apt autoremove
rm -rf /root/snap</pre>
====A cron-apt telepítése és beállítása====
A frissítések figyelését a ''cron-apt''-tal oldjuk meg, amely ''cron''-ból futtatva, alapértelmezésben naponta egyszer ellenőrzi a repositorykat, és letölti (de alapértelmezésben nem telepíti!) a frissítéseket. Ha talált és letöltött frissítendő csomagot, levelet küld; ilyenkor a frissítéseket választott időben, manuálisan telepíthetjük. A frissítések miatt egyes szolgáltatások, vagy az egész szervergép újraindítása is szükséges lehet; erre figyelmeztet az ugyancsak telepítendő ''needrestart'' csomag.
<pre>apt install cron-apt needrestart # +: dependens könyvtárak</pre>
Telepítés után írjuk elő, hogy ne csak hiba esetén küldjön levelet, hanem akkor is, ha talált frissítendő csomagot. Ehhez készítsünk egy új konfigurációs ''overlay'' állományt:
<pre>-rw-r--r-- root root /etc/cron-apt/config.d/3-download

MAILON="upgrade"</pre>

A ''cron-apt'' telepítése után, ha a frissítésekről levelet kaptunk, a letöltött csomag(ok) telepítését az általunk választott időpontban, ''sudo''-képes felhasználóként belépve, a szokott módon, a ''sudo apt upgrade'' paranccsal végezhetjük el.
====Az unattended-upgrades letiltása====
A ''cron-apt'' beállítása után az Ubuntu azonos célú eszközét (''unattended-upgrades'' - '''TODO!''') tiltsuk le:
<pre>dpkg-reconfigure unattended-upgrades  # Válaszoljunk nemmel (No).</pre>

==Naplózás és napi jelentés beállítása==
''Ebben a házirendben (egyelőre) nem használunk naplószervert, illetve nem törekszünk több gép naplóeseményeinek egységes kezelésére - '''TODO!'''''

''Standalone'' környezetben a naplókat az alapértelmezett ''rsyslog'' helyett a ''syslog-ng''-vel állítjuk elő és a ''logcheck'' segítségével figyeljük. A napi jelentés a ''/etc/cron.daily'' alatti scriptek lefuttatásának kimenete. Minden értesítés email-ben érkezik.
* A naplózás beállítását ld.: [[Ubuntu szerver logolás (Fossa)]].
* A napi jelentésre szolgáló scripteket és beállításokat ld.: [[Ubuntu szerver napi jelentés (Fossa)]].
==Csomagszűrő tűzfal beállítása==
A [[Hálózati házirend]] szerint valamennyi szervert ''bastion host''-ként kell kialakítani, azaz saját (csomagszűrő) tűzfallal kell rendelkezzen: [[Ubuntu bástyagép tűzfal (Fossa)]].

==Monitorozás==
A szerver monitorozása adatgyűjtést jelent a hardver és egyes szoftverek állapotáról. Az adatokat valamilyen helyi vagy távoli eszközzel megjeleníthetjük, elemeztethetjük, határértékek túllépése esetén riasztásokat illetve automatikus beavatkozásokat indíthatunk.

Az adatgyűjtéshez szükséges a szervergép állapotának figyelésére szolgáló eszközök telepítése: 
* [[Ubuntu szerver monitorozás (Fossa)]]

Ezen kívül szükséges a gyűjtött adatok elemzését és megjelenítését végző eszköz számára az adatok feladását biztosító kliensprogram telepítése:
* [[Munin telepítése és beállítása (Fossa)]]

''Megjegyzés:'' standalone szerver esetén a sokféle lehetséges szoftver megoldás közül a jelen leírásban ismertetett, adatgyűjtő-, elemző és megjelenítő eszközként egyaránt használt [http://munin.projects.linpro.no/ Munin] telepítését érdemes az adatok megjelenítésére szolgáló webszerver szolgáltatás telepítése utánra halasztani.
==Watchdog==
A ''watchdog'' olyan szerkezet, amelyik igyekszik észlelni a számítógép (akár kernel szintű) "lefagyását" mely esetben (lehetőleg hardveresen) újraindítja azt. Fizikai gép esetén az eszköz lehet hardver kártya, illetve integrálva lehet az alaplapi ''chipset''-be. Emellett (virtuális környezetben is) hasznos lehet a szoftveres ''watchdog'', amely működő operációs rendszer mellett, előre definiált üzemállapotokban (pl. lefagyást még nem okozó erős túlterhelés esetén) kezdeményez szabályos újraindítást:
* [[Ubuntu watchdog (Fossa)]]

==Egyéb eszközök==
A korábban ebben a szakaszban szereplő ''open-vm-tools'' csomag a jelen terjesztésben automatikusan telepítve van.
===Kiterjesztett fájlrendszeri attribútumok===
Néhány alkalmazás használ [http://linux.die.net/man/5/attr kiterjesztett attribútumokat] (ezt a gyári kernel is támogatja), emiatt ''opcionálisan de javasoltan''  érdemes telepíteni az ezeket lekérdező, beállító segédprogramokat (''getfattr'', ''setfattr'') tartalmazó Debian csomagot is:
<pre>apt install attr</pre>
és a későbbiekben a ''/etc/fstab''-ban engedélyezni kell a ''user_xattr'' használatát.
===PAX kezelőprogram===
Kizárólag [http://en.wikipedia.org/wiki/PaX PAX]-os kernel használata esetén szükséges a PAX flag-eket beállító utility telepítése:
<pre>apt install paxctl</pre>
==Irodalom==
* The official [https://ubuntu.com/server/docs Ubuntu Server Guide]
* [https://linuxconfig.org/ubuntu-20-04-server-installation Ubuntu 20.04 Server Installation] (linuxconfig.org)
'''TODO!'''